Községünkől

Erdőkövesdről

Községünk Magyarország északkeleti részén, Heves megye északi-nyugati peremén, Pétervására várossal egybeépülve található. Közúton Eger 34, Salgótarján 30, Ózd 34 km. A szlovák határátkelő (Cered-Tachty) 12 km-re van.
Erdőkövesd kis palóc falu a Tarna-patak jobb partján települt. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet, a túrázás és lovaglás lehetőségét.

A falusi turizmus fellendülőben van. A Büdöskúti tó erdei pihenője, a Dudarhegy kék jelzésű túristaútja, az erdészház szálláshelye, egy kemencés kocsma és a jó programok a fentieket bizonyítják

Erdőkövesd története

A késő rézkortól vannak leletek, amelyek az ember korai megtelepedését bizonyítják (Őrhegy). A bronzkortól származik a két itt talált diadém. A népvándorlás korának fontos lelete a Nemzeti Múzeumban kiállított vandál katonai vezető aranyékszer melléklettel gazdag sírja, amely az Akasztóalja-dűlőből került elő.

A honfoglalás után hamar megtelepült itt a magyar lakosság. Legrégebbi fennmaradt írásos említése 1255-ben Kues alakban, 1321-ben Kwesd-nek írják. 1255-ben a bolondocsi várjobbágyok mint a várhoz tartozó öröklött földjüket követelik vissza Kövesdet az Ákos nembeli Ernye bántól, aki földesküre kötelezi őket. A jobbágyok ezt nem vállalják, ezért a falu Ernyéé lett. A főúr ekkor határát leíratta, melyben említik a ma ismert dűlő neveket, pl. Kútfő, Nagy-Bé-fő, Tarna. A bán unokáitól felséglázadás miatt Károly Róbert király a falut elkobozza, és a Kacsics nemzetségből való Szécsényi Tamásnak adományozza 1321-ben.

A XV. század közepén már a Pálócziaké, akik 1446-ban mezővárosi jogot szereznek a falunak, és a birtokközpontjukhoz, Ajnácskő várához csatolják Pétervásárával együtt.

A kettős királyság idején Ferdinánd király a Szapolyai-párti Tornay Jakabot megfosztja kövesdi birtokától, és azt Doctor Péternek adja. 1546-tól több kisnemes birtokolja. 1547-ben már két kúriáról is megemlékeznek az okiratok. A község területén hat adóköteles portáról, három elszegényedettről és két elhagyott telekről van tudomásunk a török korszakot megelőzően. A porták száma 20-30 háztartásra enged következtetni.

A török 1550-ben hódoltatja. Eger 1596-os eleste után megnövekednek a jobbágyterhek; Sirok várába követ, meszet, fát kell fuvarozni, Egerbe szénát, gabonát adózni a jobbágyoknak.

A XVII. század végén a Légrády és Bátory család részbirtokos Kövesden. A török időket tartós elnéptelenedés nélkül élte át, ám az ősi palóc lakosság a hódoltság alatt teljesen kicserélődött, telepesek jöttek helyettük. Báthory Gábor halálával a falu visszaszáll a királyra, aki idegen katonai vezetőknek adományozza. Ők érdemeket szereztek a török kiűzésében. Így került először Glöcklsberg Dietrich császári tábornok tulajdonába, majd az egyik fele Popovics Ferencé, a másik fele pedig Rottenstein Antalé lesz. Egy Rottenstein leszármazott egri főbíró lesz 1747-ben. A birtokosok gyakran cserélődnek. Az 1635. évi összeírásban már Kövesd néven szerepel, ekkor csupán 1 1 portája volt. Az 1670-es években kuriális nemesi faluvá vált, amely azt jelentette, hogy nem fizetett portái után papi tizedet. 1737-ben Orczy István ver gyökeret Erdőkövesden. A település felét adományként kapja, majd leszármazottjai 1945-ig birtokosok itt.

A község fejlődésében jelentős szerepe volt az Orczy családnak. István kegyúrként 1741-ben templomot építtetett, majd 1760-ban már kastélyuk is áll. A kastély négy külső saroktornyos, földszintes, kilenc szobás épület, az egyik sarokbástyában kápolnával. A kastélyt nagy angolpark övezte. Az uradalomhoz tartozik: major, vadaskert (Pósváron), szérűskert, vízimalom, molnárház, serház, vendégfogadó, istállók, kalmár bolt, béresházak, téglaégető. A XIX. század közepére Erdőkövesd uradalmi központjává válik a környékbeli falvakban lévő Orczy-birtokoknak.Az úrbérrendezés előtti földesurai: Orczy Lőrinc, a Kanizsai, Roth és Kiss családok. A jobbágyok a kilencedet és az ajándékot (a konyháravalót) természetben adják, néha robotolnak a majorságban és a szőlőben, az Alsó-Bajdászó hegyen. Az úrbérrendezés után egy egész jobbágytelekhez 29 kishold szántó és 5 kaszás rét tartozott. 1788-ban 17 kisnemes él a faluban, közülük 14-et köteleztek nemesi felkelésre a napóleoni háborúk idején. 1828-ban 109 házban összesen 785-en laknak. Házasság útján gróf Károlyi Viktoré, majd a francia származású báró Piret de Bihain Lajosé a falu nagy része. A kisnemesek egyszerű kúriái a Felvég dombján, az országút két oldalán álltak.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik eseménye falunkat is érintette. A császáriak Schlik altábornagy vezette hadteste a Tarna völgyén északról közeledett, hogy egyesüljön a Windishgrätz-fősereggel. 1849. február 23-án Pétervásárán és Erdőkövesden szállásolta el magát az osztrák hadsereg. A főhadiszállást Schlik a kövesdi kastélyban rendezte be. Innen keltezi levelét Ferenc Józsefnek, és innen indul Kápolnára, ahol egyesül a két osztrák hadsereg, és megveri a magyar sereget február 27-én.

Mindkét világháborúban vérrel adózott Erdőkövesd lakossága. A hősök emlékműve a posta előtt áll.

Látnivalók

Római katolikus templom építését 1742-ben kezdi Orczy István báró a régi templom helyén, Szent István király tiszteletére. Az egyhajós, torony nélküli barokk templom alatti kriptában nyugszik többek között báró Orczy István, aki hősi halált halt 1848. szeptember 21-én a délvidéki szerbek ellen vívott csatában. A falu közelében kellemes kirándulóhelyek biztosítják a kikapcsolódást, fél órán belül a Büdöskúti tónál, a Dudar hegyen vagy a Tarna partjánál sétálhat a természetet kedvelő. Erdőink különösen kedvelt gombája a vargánya, a Kövesvölgyi lovastanya az ország minden tájára küldi méneséből a lovakat.

 

Természeti környezet

Erdőkövesd határa szép kilátással, jó levegőjével, finom erdei gombákkal, egyedülálló borókásával kirándulásra csábít. Lehetőség van túrázásra, lovaglásra, kocsikázásra. A köves-völgyi lipicai lovastanyán kis létszámú, ám minőségi tenyésztés folyik. A Büdöskúti tavat községünkben működő alapítvány gondozza, több forrás is található erre, aminek kristálytiszta vízét a környékbeliek előszeretettel fogyasztják a szervezetre gyakorolt jótékony hatása és íze miatt. Az akác virágzásakor ellepik az erdőket a vándor méhészek, akik kiváló minőségű biomézet gyűjtenek.

Infrastruktúra

A település minden utcája aszfaltozott és járdával ellátott. A villany, víz, gáz, csatorna, telefon, internet és kábeltévé hálózat kiépített. Napköziotthonos óvoda és 1-3 osztályos iskola működik a faluban. Élelmiszerbolt, italbolt, két termény- és tápbolt szolgálja a lakosságot. Két helyen lehet palackos gázt cserélni.

Élelmiszerbolt nyitva tartás:

Hétfő – Péntek: 07:00 – 12:00 és 14:00 – 17:00 óráig.
Szombaton: 07:00 – 12:00 óráig.

A posta 09:00 – 11:00 óráig tart nyitva.
A sportolásra is lehetőség van, sportpályánk rendezett körülmények között várja az arra vágyókat.

Pétervásárán több élelmiszer- és vegyeskereskedés, pékség és tüzéptelep működik a lakosság teljes megelégedésére.

Kapcsolódó cikk: